Szakmai eredmények

A klinikaigazgatói kinevezésemet (1990) követően 12 év alatt önerőből (saját klinikai alapítványi támogatásokból, az orvosi kar felajánlásaiból és a társadalombiztosítási finanszírozás megtakarított összegeiből) fel- és megújítottam a Baross utcai Női Klinikát, mind az épület és az egyes egységek állagát, mind a műszeres felszereltségét illetően. A vezetésem alatt álló klinika mind forgalmát, mind a legszélesebb körű szakmai profilajánlatát tekintve az ország vezető szülészeti, nőgyógyászati, neonatológiai és klinikai genetikai központjává vált.

Fő tudományos érdeklődési területemet, a reproduktív biológiát tekintve az általam vezetett klinikán megteremtettem a cytogenetika, molekuláris genetika, a reproduktív endokrinológia és az asszisztált reprodukció módszereire épített praenatalis genetikai és előébrény(praeimplantációs) diagnosztika rutin gyakorlatát és tudományos kutatóbázisát. Mindezt kiegészítve a korszerű szülészeti ultrahangdiagnosztikával, a fetopatológiai feldolgozásokkal, klinikánk nemzetközi elismertségű praenatalis genetikai központ lett. Több jelentős nemzetközi kongresszus rendezési joga is elismerése ezen aktivitásnak.

Az operatív nőgyógyászatban az általam vezetett klinika irányításom mellett a parametrium és a kismedencei retroperitoneum, a konzerváló uterus bicornis és myomasebészet, valamint a hüvelyfelfüggesztéses műtétek egyik központja lett. Az elmúlt 18 évben a többszáz hüvelyi és hasi méheltávolításon túl többek között válogatás nélküli több mint 1000 méhnyakrákos beteg lymphadenectomiával kiterjesztett méheltávolítását, 70 radikális vulvectomiát, közel 200 metroplasztikát és 100 abdominalis infundibulo-colpopexiát végeztem személyesen. Az elmúlt évtizedben bevezettem a szemléletváltást a myomás méhek sebészetében, a hysterectomia helyett nem egy esetben a myomectomia, mint alternatíva felajánlásával és végzésével. Munkatársaim és tanítványaim rendszeres oktatásával és tanításával, valamint a tárgyi feltételek megteremtésével klinikánkon nőgyógyászati onkológiai központ és operatív iskola jött létre.

Az általam korábban vezetett klinikán bevezettem a rezidensés orvostovábbképzést szolgáló évi négy alkalommal változó témákból rendezett előadássorozatot (Baross utcai Szülészeti Esték), melynek az anyaga nyomtatott formában minden érdeklődőhöz eljutott, és amely rendezvény a társasági programoknak (fogadás, képzőművészeti kiállítás, koncertek) is köszönhetően a magyar szülész-nőgyógyász társadalom rendszeres találkozója volt. A kezdeményezést több klinika és szakmai társaság vette át és követte, többek között:

  • Debreceni Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika ("Nagyerdei Gyermekgyógyászati Esték"),
  • Országos Haematológiai Intézet ("Karolina úti Haematológiai Délelőttök"),
  • Országos Onkológiai Intézet ("Kék Golyó Napok"),
  • Pécsi Tudományegyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika ("Pécsi Szülészeti és Nőgyógyászati Tudományos Szalon"),
  • Semmelweis Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinika ("Művészetek és az Orvostudomány: Tények és Gondolatok Művészeti és Tudományos Esték az Európa Kongresszusi Központban"),
  • Semmelweis Egyetem Bőrgyógyászati Klinika ("LIGAND Klinikai Immunológiai Tudományos Esték"),
  • Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika ("Gyakorlati Gyermekgyógyászat Előadássorozat a Bókay utcában"),
  • Semmelweis Egyetem II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika ("Megújuló Gyermekgyógyászat"),
  • Semmelweis Egyetem I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet ("Onkohaematológiai Délutának"),
  • Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika ("Balassa utcai Napestek"),
  • Semmelweis Egyetem Urológiai Klinika ("Füvészkerti Urológus Napok"),
  • Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika ("Szeged Dermatology Days"),
  • Szegedi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinika ("Tiszaparti Esték"),
  • Szegedi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika ("Consilium Trimestre").

Tíz éve szerkesztem a Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemlét, amely a folyamatos továbbképzés pezsgő fóruma lett.

Az általam alapított (1992), jelenleg tiszteletbeli elnökletemmel működő Magyar Szülészeti és Nőgyógyászati Ultrahang Társaság révén az ország egész területén megszerveztem az egyenletes szakmai színvonalú szülészeti és nőgyógyászati ultrahang-diagnosztikai ellátást, létrehoztam azt a nemzetközileg is elismert minőségellenőrzési és jogosítványrendszert, melynek köszönhetően biztosítható a vizsgálatot végző szülész-nőgyógyászok és szonográfus szakasszisztensek állandó továbbképzése, és rendszeresen számon kérhető az engedélyezett vizsgálatok minősége. Ezt szolgálja a társszerkesztésemben 2001-ben, majd 2006-ban ismét kiadott Szülészet-nőgyógyászati Ultrahang-Diagnosztika (Golden Book Kiadó) szakkönyv is.

Az általam alapított (1992) és jelenleg is elnökölt Magyar Pszichoszomatikus Szülészeti és Nőgyógyászati Társaság révén sikerült az elmúlt évek során sokat változtatnom a hazai, korábban merev szülész-nőgyógyász szemléleten, amely kizárólag a test gyógyítását, az orvos-beteg kapcsolatban pedig a feudális fölé-alárendeltségi viszonyt ismerte és gyakorolta. A családközpontú szülészeti szemlélet elemeinek (együttszülés, emberi szülőszobai környezet, a fájdalomcsillapítás kiterjesztése, a korai anya/újszülött kötődés és szoptatás támogatása, az orvos-szülésznő-szülőnő mellérendeltségi viszonyból fakadó hangnemés stílusváltás, stb.) bevezetésével igyekeztem és igyekszem a szülészet-nőgyógyászatról és annak művelőiről alkotott sokszor kedvezőtlen társadalmi megítélést javítani. Ezt szolgálja részemről a médiaszereplések vállalása is.

A szülészet-nőgyógyászati szakma új irányzatainak jelentőségét felismerve az ultrahang-diagnosztikán és a pszichoszomatikán túlmenően önálló szakmai társaságot szerveztem a meddőségnek és asszisztált reprodukciónak (Magyar Asszisztált Reprodukciós Társaság, 1994), a szülészeti aneszteziológiának (Szülészeti és Perinatológiai Aneszteziológiai Társaság, 1994), a menopauzának (Magyar Menopauza Társaság, 1995), a reproduktív endokrinológiának (Magyar Szülészeti és Nőgyógyászati Endokrinológiai Társaság, 1997) és a perinatológiának (Magyar Perinatológus Társaság, 2001) is.

A Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium elnökeként (1995-től 2004-ig), az ETT Igazságügyi Bizottságának tagjaként és az ETT Kutatásetikai Bizottságának elnökeként, a szülészet-nőgyógyászati szakma fejlődését igyekeztem irányítani és mederben tartani és a többnyire anyagi érdekeltségű tendenciáktól (otthonszülés, korai gyermekágyasok otthonápolása, nőgyógyászoktól független rákszűrés, nem szakmai szempontokra épülő osztályvezető főorvosi kinevezések, kártérítési perek számának folyamatos emelkedése, a tudományosan megalapozatlan kuruzslások terjedése, drága eljárások és gyógyszerek, továbbá indokolatlan laboratóriumi vizsgálatok kontroll nélküli finanszírozása, stb.) megmenteni, illetve távol tartani. A hazai egységes szakmai gyakorlatot szolgálja az eddig négy kiadást (1998, 2002, 2007 és 2009) megért "A Szülészet és Nőgyógyászat Tankönyve" (Semmelweis Kiadó) és a két ízben kiadott "Szülészet-nőgyógyászati Protokoll" (Golden Book Kiadó) könyvem és a szülészeti kérdésekre specializálódott igazságügyi orvosszakértői csoportom működése. Munkásságom eredményeként a genetika, az ultrahang-diagnosztika, a reproduktív embriológia, a preventív medicina, a pszichológia és pszichoszomatika ma már a szülészet-nőgyógyászat szerves része, tehát nem önálló fejezetei a tankönyvnek.