Karbonpénz a jövőért – interjú Papp Zoltán professzorral

Interjú Papp Zoltán professzorral, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) alelnökével.


- Az NFFT által kidolgozott "Jövőkereső" elnevezésű kiadvány meglehetősen sötét képet fest Magyarország jövőjéről, a szegénységi küszöb alatt élők számának gyarapodása különféle egészségügyi implikációkkal jár. Pontosan milyen egészségügyi veszélyeket rejt ez a probléma, illetve a szociális olló további szélesedése?

Egy dán felmérés kimutatta, hogy a szegény családokban annak kockázata, hogy forró víztől, teától, kávétól kisgyermek égési sebeket kapjon két és félszer nagyobb, mint a tehetős családok esetében. Közép-Anglia városainak szegénynegyedeiben háromszor annyi szegény gyermek kerül kórházba mérgezés miatt, mint akiknek szülei jómódúak. Valószínűleg, ezek az arányok Magyarországra is érvényesek.

 

Nemcsak a balesetek terén, hanem bizonyos betegségekre is jellemző ez a helyzet. Különösen a légzési betegségekre érvényes ez. Ott, ahol olcsóbbak a lakások, általában sokkal nagyobb a forgalom. A munkanélküliség növekedése sokszor elfogadhatatlan helyekre szorítja az embereket. A nedves vagy rosszul fűtött lakásokban tenyésző gombák is kedveznek a betegségeknek. Jobban érvényesülnek a passzív dohányzás ártalmai is a közös helyiségbe zsúfolódó családoknál.

A mélyszegénységben, rossz körülmények között élők fokozottan ki vannak téve az olyan fertőző betegségeknek, mint a TBC, vagy a hepatitis. Ugyanakkor a jómódban élőknek is megvannak a jellemző betegségeik: ilyen például az elhízás okozta betegségek jelentős része, vagy az emlőrák.

A szegénység „újratermeli” önmagát, mivel a szegények körében bizonyítottan nagyobb a reprodukció, mint a tehetősebbek körében – miközben egyre kevesebb, de növekvő jómódban élő ember van. A középosztály helyzete jellemzően egyre romlik a folyamat során, így szintén a szegények számát növelik. Amennyiben nem sikerül a trendet megfordítani, hazánkban is növekedni fognak a szegénységhez kötődő egészségügyi problémák ,és az evvel kezelendő páciensek száma.

- A klímaváltozás témakörével is foglalkozó kiadványok egyre több oldalt szentelnek az egészségügyi kérdéseknek. Magyarországon a klímaváltozás kapcsán milyen egészségügyi teendők várhatók?

A globális klímaváltozás következtében egyre több szélsőséges időjárási jelenség érinti majd hazánkat is, ami közvetlenül veszélyeztetheti egészségünket. Az Országos Környezet-egészségügyi Intézetben dr. Páldy Anna és munkatársai harminc év (1970-2000) megbetegedési és halálozási gyakoriságát vizsgálták Magyarországon az időjárással összefüggésben. Azokon a napokon, amikor a napi középhőmérséklet elérte vagy meghaladta a 25 Celsius-fokot, 15%-al nőtt a hirtelen megbetegedések aránya, és ezzel párhuzamosan 15%-al a halálozási arány is. Amikor viszont a napi átlagos középhőmérséklet a 26,6 Celsius-fokot is elérte vagy meghaladta, ezek az értékek megduplázódtak.

 

Egyes klímamodellek szerint 2070-re Magyarországon a tartós hőhullámok megszaporodása mellett, a nyár mintegy felében olyan napi középhőmérsékleti értékek fordulhatnak elő, amelyek a halálozás kockázatát a veszélyeztetett személyek körében jelentősen növelik .

A magyar elemzések a klímaváltozás másik közvetlen egészségkárosító hatását is megerősítették . Az ultraibolya sugárzás (UVB) növekedése összefügg a bőr rosszindulatú daganatainak létrejöttével, valamint elősegíti a szürkehályog kialakulását. Az országos rákregiszter adatai szerint a 2001-2005 közötti időszakban a melanoma mintegy 40%-kal növekedett.

A nyári időszakban kimutathatóan megnőtt a tiszta, felhőmentes napok száma, ami miatt Európában a bőrrák szinte "járványszerű" terjedése várható az elkövetkező évtizedben, amennyiben az emberek nem mondanak le barnulási mániájukról, és nem hagynak fel a szoláriumozásról és a mértéktelen és felelőtlen napozásról.

Az átlagosnál melegebb idő következtében komoly problémát jelenthet a náthát okozó vírusok fertőzési idejének kitolódása is. A szokatlanul enyhe őszi idő következtében ugyanis már szeptember közepétől jelentősen nő a vírusos megbetegedések száma.

A klíma folyamatos felmelegedése az állatvilág szerkezetében is változásokat okoz. Bizonyos melegkedvelő fajok - például szúnyogok, kullancsok - száma jelentősen növekedhet, szélesebb körben terjesztve az általuk hordozott fertőző betegségeket. A kullancsok által terjesztett vírusos és bakteriális fertőzések – Lyme-kór, fertőző agyhártyagyulladás - száma 2004 óta lassan emelkedik, annak köszönhetően, hogy az állatok szaporodási - és ezzel fertőzési ideje - meghosszabbodik, valamint a téli enyhe időjárás miatt több ízeltlábú éli túl a hideg időszakot.

 

Már Magyarországon is megjelent a rágcsálók által terjesztett hantavírus-fertőzés, valamint a Nyugat-Nílusi láz vírusfertőzés is, amelyek eddig nem fordultak elő nálunk.
A Magyarországon és a Kárpát-medencében őshonos maláriaszúnyog a két világháború között súlyos megbetegedéseket okozott, mára azonban természetes élőhelyei megcsappanása miatt - mocsaras területek lecsapolása - az általa hordozott fertőzés csak néha és behurcolt esetként fordul elő. Az időjárás fokozatos felmelegedése azonban kedvezhet a rovar újbóli elterjedésének.

- Az NFFT által kidolgozott éghajlatvédelmi kerettörvény vitája során az angol karbonpénz bevezetésének lehetősége is szóba került. Mondana erről néhány szót?

Az angol karbonpénz kérdése valóban felmerült a viták során. Ez gyakorlatilag egy – a fosszilis energiahordozókra vonatkozó – kvótarendszer, amelynek célja, hogy abszolút értelemben csökkentse a fosszilis erőforrások felhasználását. Ennek érdekében évente csökkenő mértékű felhasználást irányoz elő a rendszer minden felhasználónak – tehát minden felhasználó évente meghatározott mennyiségű kvótát kap.

Fontos eleme a rendszernek, hogy a felhasználók kereskedhetnek megtakarított kvótáikkal, és ehhez kapcsolódva kvóta-pénz keletkezik. A kvóta-pénz pénzhelyettesítőként, vagy önálló devizaként működhet. Ha pénzhelyettesítő, akkor a fedezete a fel nem használt fogyasztási jogok eladásából keletkező forint. Ha deviza, akkor a fedezete a jövőbeni megtakarításokból származik.

 

A végleges törvénytervezet nem tartalmazza a karbonpénzt, illetve a kvótarendszert, viszont az éghajlatvédelmi célok teljesüléséhez – a klímatörvény tervezete szerint – létrejönne egy pénzügyi alap, amely visszatérítendő, kamatmentes támogatást nyújtana vállalatoknak, közintézményeknek és magánszemélyeknek olyan tevékenységek, beruházások megvalósításához, amelyek elősegítik az éghajlatvédelmet.

- Magyarországon a vizek hidromorfológiai állapotának javítása, az aszálykezelés illetve ezek kapcsán, de ettől függetlenül is az agrárium is erősen érintett a globális felmelegedés kapcsán. Milyen közvetlen veszélyeket talált az NFFT ezen a területen?

Magyarországot különösen érzékenyen érinti a globális éghajlatváltozás: ha világátlagban egy fokot emelkedik a hőmérséklet, az nálunk 1,5-2 fokos emelkedést jelenthet. Ennek következtében az éves csapadék átlagos mennyiségének csökkenése és csapadékeloszlás átrendeződése (több csapadék télen, kevesebb nyáron), továbbá a szélsőséges időjárási ese­mények gyakoriságának és intenzitásának növekedése várható.

Emiatt a mezőgazdaságban az elemi károk mértékének évi 2-4 százalékos emelkedésével számolnak a szakemberek. Korábban 2-3 évenként kisebb vagy közepes, 5-6 évenként jelentős, 10-12 évenként rendkívüli árvizekre lehetett számítani, ez a jövőben az extremitások miatt megváltozhat.

Az éghajlati következmények közül hazánkban a nyár szárazabbá válása kedvezőtlen a növénytermesztés szempontjából, aminek a vízhiány már ma is a fő korlátozó tényezője. A csapadék mennyiségének csökkenése többek között az aszályok gyakoriságának növekedését eredményezheti.

Várhatóan növekedni fognak az extrém időjárási tényezők károsító hatásai, mint például a napégés. Ennek jelei már jelenleg is súlyos károkat okoznak, különösen a zöldség- és gyümölcstermesztésben. Bizonyos hidegtűrő és csapadékkedvelő növények (például a burgonya), amelyek termesztése főleg tőlünk északabbra optimális, kritikus helyzetbe kerülhetnek. Stabilizálódhat viszont más, hőigényesebb növények hozama. Módosulhatnak a termőtalajok mechanikai tulajdonságai, élőviláguk, sőt, idővel kémiai összetételük is. A termőtalaj nedvességének csökkenése mellett a talajvíz szintje is lesüllyedhet az aszályosabb klíma hatására.

A nagy melegben megnő a vízfelhasználás, amit ráadásul a csökkenő csapadék- és a vízkészletek növekvő párolgása miatt kevesebb vízből kellene fedezni. Növekedhet a hűtésre, légkondicionálásra és talajmegmunkálásra fordítható energia, amit a világítás és a szárítás kisebb energiaigénye kompenzálhat. A több nyári napsütés – a felszínhez közeli rétegek szennyezettségétől függetlenül – növeli a nyári, fotokémiai szmog kialakulásának esélyét az ipari körzetek, városok környezetében.

 

A megemelkedett szén-dioxid koncentráció és a globális hőmérséklet-növekedés megváltoztatja a növények, állatok és az ember betegséget előidéző kórokozók viselkedését.

- Hogy látja az NFFT munkáját a jövőben?

A választások után, az NFFT is részben megújul, hiszen a tanács tagjainak egy részét a pártok delegálják, ezért egyes tanácstagok „lecserélődnek”. A feladatok ugyanakkor megmaradnak: a Tanácsnak 2011 júniusáig el kell készítenie a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia felülvizsgálatát, amire az Országgyűlés felkérte. Ennek keretében, a tanács széleskörű társadalmi konzultációba kezdett a "Jövőkereső" című társadalmi jelentés alapján (a jelentés Magyarország helyzetét mutatja be a fenntarthatóság tükrében).

Folytatódik az éghajlatvédelmi törvény előkészítése is. Mint ismert, a tanács 2010 januárjában elfogadta az éghajlatvédelmi törvény tervezetét, amelyet azután – a választások miatt lerövidített ülésszakot tartó – Országgyűlésnek nem volt ideje végigtárgyalni, így nem fejeződött be az elfogadás folyamata. A törvények szerint a tervezetet ilyen esetekben újra be kell nyújtani – ennek az előkészítése folyik.

- Köszönöm az interjút !